Akárhányszor felvetődik a nyugdíjkérdés Magyarországon, a legtöbbször csupán a negatív dolgok kerülnek előtérbe, nevezetesen hogy alig készül valaki tudatosan a nyugdíjas éveire, és a legtöbben a lehetőségekkel sincsenek tisztában.
Ahelyett azonban, hogy az átlagember magát kezdené okolni, mennyire felelőtlenül is viselkedik, nem árt, ha kicsit a dolgok mögé nézünk és feltesszük a kiinduló kérdést: „mekkora nyugdíjért hajtunk jelenleg”. A problémák már itt kezdődnek, amíg ugyanis nem tudja valaki, hogy mekkora nyugdíjra számíthat jelenlegi befizetései mellett, addig elég nehéz tudatosan készülni és felmérni, hogy egyáltalán van-e ok az aggodalomra.
Sajnos Magyarországon a nyugdíjkérdést a legtöbben pánikkeltési céllal dobják fel, majd ezt az érzést meglovagolva igyekeznek bármilyen pénzügyi terméket rásózni az emberekre. A kiinduló kérdés elől azonban minden közvetítő kitér, annak meghatározása ugyanis, hogy mekkora nyugdíjra számíthat valaki, egyáltalán nem egyszerű. (Enélkül viszont minden szerencsétlenül felültetett ügyfél vakon száguldhat a „Sanghaj Expresszel”.)
Ennek egyáltalán nem kellene így lennie, az összetett számítást ugyanis néhány alapadat megadásával bárki elvégezheti egyetlen perc alatt (www.nyugdijpercek.hu), miután pedig sikerült megtudni az eddig homály fedte számot, hogy mekkora is lenne a nyugdíj abban az esetben, ha nem teszünk további lépéseket, akkor el lehet dönteni, hogy érdemes cselekedni vagy sem.
Lehet itt mindenféle elborzasztó hazai kutatási eredményeket hangoztatni (Volksbank-MKIK):
- a megkérdezettek 30%-a sehogy sem készül a nyugdíjas éveire,
- 30% azt tervezi, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog a könnyebb megélhetésért,
- és csupán 39% ismeri helyesen a nyugdíjkorhatárt.
Mielőtt azonban ostoroznánk az utca emberét lássuk be végre, hogy a felkészülés alapja mindenképp egy korrekt nyugdíjkalkuláció kell, hogy legyen! Ha végre már nem a sötétben tapogatózik valaki, akkor remélhetőleg azt is fel tudja mérni, hogy szüksége van-e tanácsadó segítségére...
